Mit jelent a korai kötődés, hogyan alakul ki, mi mindenre van hatással és mennyire határozza meg gyermekünk életét? Lakatos Krisztina és Tóth Ildikó 20 éve kutatják az anya és a csecsemő közötti korai kötődés kialakulását és a gyerekek későbbi fejlődésére gyakorolt hatását. Megkértük őket, hogy oszlassák el a kötődés körül kialakult számtalan tévhitet.

– Mit nevezünk korai kötődésnek?

Nagyon leegyszerűsített példával a korai kötődési kapcsolat egy szoros érzelmi kötelék, az a ”láthatatlan köldökzsinór”, ami összeköti az egy éves csecsemőt az édesanyjával. A kötődés a baba egy-másfél éves korára alakul ki.

Az egyéves gyermekben már nagy igény van a külvilág felfedezésére. Ugyanakkor tart is az újdonságoktól, és keresi a biztonságot, amit az anyja közelsége nyújt neki. A két ellentétes irányú késztetés, az eltávolodás és a közelségkeresés feszültsége különösen egy ismeretlen helyen válik nyilvánvalóvá. Ezen alapul a kötődési viselkedés megfigyelésére kialakított módszer, amely alapján a gyerekeket négy kötődési csoportba szoktuk sorolni: egy biztonságosan kötődő és három bizonytalanul kötődő (elkerülő, ellenálló és ún. dezorganizált) típusba. A különböző csoportokba sorolt gyerekek más-más megoldást választanak a környezeti kihívásokra, de nem mondhatjuk, hogy az egyes csoportokba tartozó csecsemők „jobban” vagy „rosszabbul”, „erősebben” vagy „gyengébben” kötődnek.

– A biztonságos kötődés a kívánatos?

A biztonságos kötődési kapcsolat nyújtja a legjobb alapot a gyereknek arra, hogy kiegyensúlyozottan, bátran, nyitottan viszonyuljon a külvilághoz, de ha baja van, akkor azonnal megnyugvást, biztonságot, vigaszt találjon az anyjánál.

 

A cikk folytatása itt olvasható: babafalva.hu