Ebből a bejegyzésből a KRÍZIS SZAKASZAIRÓL, LEFOLYÁSÁRÓL, tudhatsz meg egy-két dolgot. Arról, hogy hogyan viselkedsz, amikor krízisben vagy, illetve hogyan cselekszik az ismerősöd, barátod, hozzátartozód, aki éppen fordulóponthoz érkezett. Továbbá, hogy MIT TEGYÉL és MIT NE tegyél, ha a barátod, ismerősöd krízisben van. 
Célom, hogy a krízis helyzetekről minél több mindent leírjak, ami támpontokat ad Neked, valamint környezetednek, továbbá az egészségügyi intézményben dolgozó embereknek, hogy a krízis állapotokat, krízis állapotoknak kezeljük és nem pszichiátriai kórképeknek. 


A KRÍZIS SZAKASZAI (4 szakaszból áll):
1., Készenlét
2., Küzdelem 
3., Kapkodás
4., Összeomlás
A valóságban nem lehet ilyen jól körülhatárolni, percek alatt lepöröghetnek a fázisok, de tarthatnak órákig, napokig is. Bármelyik szakaszban megoldódhat a helyzet, helyreállhat az egyensúly.

A KÉSZENLÉTI SZAKASZ egy ugrásra készen lévő állapot. Ilyenkor megemelkedik a pulzusod és vérnyomásod, kitágulnak a pupilláid, szaporább lesz a légzésed, izomfeszülés lép föl. A kognitív funkcióid is beélesednek, teljes figyelmedet a provokatív, kiváltó inger és annak megoldása köti le, ilyenkor még az emlékezet is javulhat. Minden együtt van a gyors reakcióra, az önvédelemre, a gyors alkalmazkodásra. 

A KÜZDELEM FÁZISÁBA, ha eljutsz, ott két lehetőség van. Az optimális esetben a próbálkozási törekvéseddel sikeres eredményre jutsz és nő az önbizalmad, csökken a feszültséged és megoldódik a probléma, sőt színesedik a konfliktuskezelő palettád. A másik előnytelen eset, mely szerint ha többszöri próbálkozásaid sem vezetnek eredményre, hanem hibába, kudarcba fulladnak, akkor csökken az önbizalmad, zavartabb, kapkodóbb, irreálisabb, indulatvezéreltebb a viselkedésed és tovább nő a feszültség. Sorozatos próbálkozásaid, sorozatos kudarcba fulladnak, ördögi kör alakul ki, megtorpansz és beszűkül a tudatállapotod. Ha nem történik itt megoldás, akkor lassan átcsúszhatsz a következő szakaszba.

KAPKODÁS szakaszában tovább mélyül a fentebb emlegetett érzelemvezéreltség, kontrollvesztés érzése, a rendezetlen viselkedés, a szempontváltási képesség átmeneti kikapcsolása. Ilyenkor már az érzelmeid és az indulataid veszik át az irányítást, ha úgy tetszik elveszted a fejed. Akár olyat csinálsz ami benned vagy a környezetedben kárt okoz. Ebben a szakaszban megoldást hozhat a véletlen, az idő, például megszűnik a kiváltó ok. Továbbá megszűnhet a probléma, ha megváltoztatod az eredeti célodat vagy, ha átkeretezed a történetet, azaz más, egy számodra kedvezőbb értelmezést adsz annak az eseménynek, ami a nehézségedet okozta. Ha nincs megoldás, akkor eljutsz a negyedik szakaszba. 

ÖSSZEOMLÁS fázisában a görcsös erőfeszítéseid kudarcba fulladása következtében teljesen kimerülsz, végképp nem tudsz alkalmazkodni a helyzethez, nincsenek megoldási eszközök a kezedben, teljesen beszűkülsz, regresszió jellemez ilyenkor, „visszamész gyerekbe”. Bepánikolhatsz, dühkitörések jelentkezhetnek, destruktívan viselkedhetsz. Itt már komoly kibillenés van, az agresszió irányulhat kifelé, másokra vagy befelé. Sajnos nem ritka itt az öngyilkosság sem.

MIT TEGYÉL ÉS MIT KERÜLJ EL, ha krízisben vagy, csak, hogy párat említsek – nyilván itt azon is műlik, hogy milyen típusú, fajtájú krízissel van dolgod:

1., - Ha ÉSZREVESZED, hogy éppen benne vagy, akkor az már egyfajta siker
2., - ÁLLJ MEG EGY PILLANATRA - ha a küzdelem és a kapkodás szakaszában vagy már és kezdesz olyan lenni, mint a mérgezett egér és hibát, hibára halmozol, amikor a rutin sem működik és az emlékezeted is romlik és érzed, hogy visz lefelé az örvény és kezdesz kétségbeesni – és INKÁBB VÁRJ egy kicsit, hogy lehiggadj, addig NE CSINÁLJ KAPKODVA SEMMIT, mert valószínű csak ront a helyzeten, ilyenkor már gyakran nem az értelem irányít, hanem az indulat. Természetesen érezheted az indulatot, le is vezetheted, de ne tegyél kárt magadban vagy a másikban..., mert több, mint valószínű, hogy a romboló magatartás közepette már meg is bánod, amit csinálsz, de legkésőbb percek múlva megbánod és marad a szégyenérzés és a bűntudat és a megtépázott énkép.
3., - Ha azt érzed nem tudsz már leállni, akkor BÁTRAN KÉRJ SEGÍTSÉGET a KÖRNYEZETEDTŐL, aki aktuálisan ott van a közeledben
4., - PRÓBÁLD MEG ÁTGONDOLNI MÉG EGYSZER vagy KÉRJ meg VALAKIT, aki kívülről lát, hogy mondja el, mi történik éppen, hátha kapsz új, értékes szempontot, ami segíthet ÁTKERETEZNI a történést. De az is lehet, hogy MEGVÁLTOZTATOD az eredeti CÉLODAT.
5., - Ami nagyon fontos, hogy LÉGY KÍMÉLETES MAGADDAL, NE KRITIZÁLD MAGAD ILYENKOR ha kibírod, mert csak tovább rontod az önbizalmadat, amire pedig nagy szükséged van.
6., - pedig egyedül vagy és nincs a környezetedben megfelelő támasz és a probléma huzamosan fenn áll, akkor BÁTRAN VEDD IGÉNYBE egy SZAKEMBER SEGÍTSÉGÉT! Nem lehet mindent egyedül megoldani.

MIT KERÜLJ EL, ha a rokonod, ismerősöd krízisben van:

1., - Kerüld el az ÍTÉLKEZÉST, hibáztatást, kritikát, szemrehányást, pl.: „Hát Te tiszta hülye vagy, nem vagy normális”! „Én megmondtam!”
2., - Amennyire lehet, KERÜLD A KÖZHELYEKET, pl.: „Ne sírj, olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna„. „Ne aggódj, az idő , mindent megold!” ,stb. és további olyan mondatokat, mint, például: Ne sírj, a Jolikának még rosszabb!” Nyilván a jó szándék vezérel, amikor ezt mondod, de ezekkel a közhelyekkel csak rontasz a helyzeten, valószínűleg, nem tudsz jobbat mondani. A közhelyek nem hoznak megnyugvást a szenvedő félnek. Mert ezzel csak az az érzés fokozódik benne, hogy nem értik meg, nem fogadják el, hogy bagatellizálják az érzéseit, problémáját. A válasza erre a visszahúzódás lesz, nem beszél, mert érzi, hogy a másik zavarban van, nem tud mit kezdeni a helyzettel, ezért végül is ő véd meg téged és nem nyílik meg többet mélyen előtted, csak a felszínt mutatja és a magány érzése meg nő. Mondhatjuk, hogy a közhely érted van és nem a szenvedő félért. 
3., - Ne legyél TOLAKODÓ és TAPINTATLAN!
4., - NE MOST akard minden negatív dolgával szembesíteni
5., - NE AKARD TE jobban tudni, hogy mire van szüksége

MIT TEGYÉL, ha a rokonod, ismerősöd krízisben van : 

1., - LEGYÉL ELÉRHETŐ
2., - KÉRDEZD MEG tőle, hogy mire lenne szüksége..., de erre sokszor nem szükségletük mentén válaszolnak és azt mondják, hogy semmire..., de legyél résen és légy kitartó vagy magától mondani fogja vagy egyértelműen utal majd rá.
3., - LEGYÉL MEGÉRTŐ, TÜRELMES és ELFOGADÓ
4., - ENGEDD az ÉRZELMEIT szabadon kimondani
5., - Segítsd a helyzetet felfogni úgy, hogy elmondod a PUSZTA TÉNYEKET, ha éppen arra van szükség...ADJ SZEMPONTOKAT a helyzet értelmezéséhez, ha kéri
6., - MARADJ INKÁBB CSENDBEN, ha nem tudod, mit mondj, a csend neked dolgozik..., nem kell mindig szóval tartani a másikat
7., - FEJEZD KI az EGYÜTTÉRZÉSED VISELKEDÉSBEN
8., - adj FIGYELMET 
9., - Ha lelkileg megterhel a támasznyújtás és, ha soknak érzed ezt a feladatot és mielőtt teljesen elfáradnál, ADJ LE a feladatból másnak is, akiről a krízisben lévő is tud és megbízik. OSSZÁTOK SZÉT a megoldandó feladatot és terhet
10., - VÉGIG FELNŐTTKÉNT TEKINTS arra, akit támogatsz..., ne segíts többet, mint kéne, mert az a gyerekpozíciót növeli és leveszed a felelősséged a válláról és ez nem fogja motiválni nála a helyzet megoldását és a saját kompetencia érzésétől esik el és ez nem növeli az önértékelését végül.

 

Forrás: papilona-pszichologus.hu