Az ENSZ adatai szerint a világon 795 millió ember éhezik. Nagy többségük valamelyik fejlődő országban él, de az éhezés Európa egyes részein is problémát jelent. Mi az oka annak, hogy a XXI. század második évtizedében ennyire sokakat érint ez a kérdés? És milyen hosszú távú következményei vannak az éhezésnek – különösen a gyerekek számára? Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember kétrészes sorozatában erre keresi a választ. Ez az első rész.

 –

„Riporter: Miért sír a baba?
Anya: Éhes.
R.: Délután három óra van. Mit ettek ma?
A.: Tegnap ettünk utoljára. Megfőztem pár falevelet.
R.: Ennyit ettek?
A.: Holnapra ígérik a fehér jegyeket*. Reggel bemegyünk Bama-ba**, és akkor talán lesz más is.”

A fenti interjút éppen akkor adta a BBC, amikor a magyar családok nagy részében a gyerekek a csizmájukat tisztították, hogy a Mikulás egy kis édességet, mogyorót, narancsot tegyen bele reggelre.

A riport Nigériában készült, ahol az elmúlt években súlyos fegyveres harcok dúltak. A Boko Haram nevű terrorszervezet miatt több mint kétmillió ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Nem volt, aki megművelje a földeket, gyakorlatilag nincs se mezőgazdaság, se egyéb olyan gazdasági tevékenység a konfliktussal terhelt vidékeken, ami lehetőséget adna az embereknek arra, hogy megtermeljék vagy megvegyék a túléléshez szükséges ételt.

Az ENSZ nyáron hívta fel először a figyelmet arra, hogy Észak-Nigériában több mint 75.000 gyermek közvetlen életveszélyben van. Éhen halhatnak, mert nincs mit enniük, mivel a szintén éhező anyák nem tudják anyatejjel táplálni újszülöttjeiket, így az alultáplált gyerekek szervezete annyira legyengül, hogy a legkisebb betegséggel sem tudják felvenni a harcot. 

 

A cikk folytatása itt olvasható: wmn.hu