A serdülőkor nemcsak a gyerekeknek nehéz, hanem a szülőknek is. Ebben az időszakban a kortársakkal való kapcsolat válik elsődlegessé, és mi szülők háttérbe szorulunk.

A családban mindannyian válságot élhetünk meg a serdülő gyermekeink viselkedésmódja, stílusa, életvitele miatt. Pl. volt egy zene, egy családi program, amit korábban nagyon szeretett, és megtalálta benne önmagát, úgy érezte, hogy róla, vagy neki szól. Mindez háttérbe szorul, nem fogja hallgatni, élvezni, mert az lehet, hogy az adott baráti körben cikinek számít. Ezért ettől elkezd megválni, és inkább olyan zenét kezd el hallgatni, vagy olyan programokat kezd előtérbe helyezni, amit a csoport tagjai is, akikkel kapcsolatban van. Természetesen a zenén kívül ez egyéb tényezőkben is megnyilvánulhat, mint öltözködés, filmnézés, sport, más szabadidős tevékenységek.

Ezzel összefüggésben további küzdelmet okoz számukra, hogy más az értékrend, az elvárás a családban, más a kortárscsoportban és más az iskolában. Igen nehéz ezeket átlátnia egy serdülőnek, és az adott környezetben az elváráshoz igazodnia. Pl. a tanulás körüli nehézségek esetében: az iskola elvárása az, hogy mindig legyen kész a házi feladat, jó dolgozatok szülessenek. Azonban sok családban a szellemi munka, a tanulás nem feltétlen számít értékteremtő dolognak, hiszen ott a fizikai munkát, fizikai terhelhetőséget tartják értéknek. Mindeközben a kortárscsoport meg megint valami mást képviselhet. Vagy akár a család is fontosnak tarthatja a tanulást, mint az iskola, de a barátok, osztálytársak nem, ilyenkor is mindhárom irányban kialakulhat nézeteltéréses helyzet.

Ezen kívül válságok adódhatnak abból is, hogyha az imént említett küzdelmekben a serdülő elakad, mivel az nehezíti a felnőtté válás időszakát.

Kis Adelina

Pszichológus