A tipegő gyermek számára kezd kinyílni a világ. Innentől fedezi fel a világot. A biztonságban, egészségesen nevelkedő gyerek bátran vizsgálódik, de sosem merészkednek túl távol a szüleiktől. Ilyenkor a szülők „védelemként” szolgálnak, ahová bármi ilyesztő láttán vissza lehet szaladni. A testi érintés, kapcsolat alapvető igényünk, mely érzelmi feltöltődésünk forrása. A félelmet keltő helyzetekben a gyerek a szülő közelségét keresi.

Mi van, ha a szülők nem elérhetőek?!

18-24 hónapos gyerekek önnyugtató technikákat próbálnak kifejleszteni, hogy ezt az érzést legyőzzék (szeparációs szorongás). A távollétnél vagy rémisztő helyzetekben kerülnek fontos szerephez ezek a „kedvencek”: cumi, macik, ronygik, alvókák. A legtöbb gyereknek van ilyen esetre valamilyen tárgya, mellyel bensőséges kapcsolatot alakít ki, melyeket sokan felnőtt korukig megőriznek. Ezekben a tárgyakban álltlában közös, hogy puha, simogatni való, melyet mindenhová magával hurcol és nehezen válik meg tőle. Ezek fontos szerepet kaphatnak még az elalvásnál.

A szakemberek szerint: a szeretetben felnőtt, biztonságosan kötődő gyermek „kedvencei” nem traumatikus gyermekkoruk pótlékai, hanem valóban átmeneti tárgyak, melyek a szülőtől, anyától való elszakadás, az önállóság és az ismeretlen világ megismerése felé haladva segítik a gyermeket.

                                                                                                         (B.E.)