„Oda tartozz, ahol az energiád viszonzott, elismert és megbecsült.”
(Felföldi József)
A nevelt gyerekek élete egy dologban közös: nem a vér szerinti családjukkal élnek. Életük alapjaiban változott meg, mikor elkerültek otthonról. Amikor a gyászfolyamat minden lépcsőjét megjárták, amikor a családjuk elvesztése a valóság része lesz, amikor szembe mernek nézni saját sorsukkal és önmagukkal, amikor elfogadják azt. Elkezdik élni új életüket…
RÉSZLETEK LILI NAPLÓJÁBÓL
2018. május
Sok év után találkozom anyuval. Sok mindent meg akartam kérdezni tőle, főleg azt: MIÉRT?! … mikor megláttam, nem érdekeltek a miértek…megöleltem…nem volt ugyan az az érzés, mint régen…Inkább anya ölében ültem. Nekem az Anya már mást jelentett…Jó volt látni őt, de nem tudtam mit kellene éreznem…..már nem vagyok dühös. Tudom, jobb életem van, mint valaha lehetett volna. Kérdések meg maradtak bennem, de a válaszok nem érdekelnek már. Eszembe jutnak a régi emlékek: a félelem, szorongás, éhség, szomjúság, kimerültség….emlékszem a hangokra, kiabálásokra….most, hogy láttam anyut, feljöttek bennem az érzések.
2018. június
Újra találkozom anyuval. Anya mindig leül beszélgetni velem a kapcsolattartás előtt…Mi van , ha most tényleg megváltozott?!...Hinni akarok neki! Furcsa érzés, hogy anya és anyu beszélgetnek. Furcsa dolog ez a szeretet. Én is így fogom szeretni a gyerekemet…ezt anyától tanultam….én tudom, milyen, ha egy anya nem jól szeret. Apuról már régóta nem tudok semmit. Mikor megláttam anyut megörültem…megváltozott…lehet bízni benne.
2018. július
Anya minden nap dicsér. Egyre sikeresebb vagyok a sportban is. Anyuval is egyre többet és többször beszélgetek…..olyan jó érzés, hogy megváltozott….nem beszélünk a múltról. Ugyan azt mondja, mint anya….most minden úgy jó, ahogy van.
2018. szeptember
Anyu nem jött egyszer kapcsolattartásra, de szólt anyának. Még mindig azt gondolom megváltozott. Hiszek neki. Anyával néha szoktam veszekedni. Nem engedi, legyen közösségi oldalam…nem érti, ez nekem fontos…Szoktam olyan képeket csinálni magamról, mint anyu csinált magától régen. Tudom, hogy szép vagyok…miért nem mutathatom meg mindenkinek?!..Nem értem anya miért szól rám ilyenkor? Anyu azt mondja: ilyen szép pofival találok egy férjet, aki gondoskodik rólam. Anya mindig azt mondja: meg kell tanulnom gondoskodni önmagamról, amit csak a tanulással érhetek el. így nem tudom mit gondoljak…
2018. október
Anyuval megbeszéltük: nem érdekel minket a gyám vagy anya véleménye, vesz nekem egy tabletet és lesz közösségi oldalam és fotózhatok kedvemre. A suliba kicsit leromlottak a jegyeim…anyával többször vitatkoztunk…nem tágít a véleményétől….annyira beleéltem magam abba, amiket anyu mondott, azt hittem kell foglalkoznom a tanulással…elszégyelltem magam.
2018. november
Megtudtam, hogy karácsonykor hazamehetek anyuval egy napra…örültem…sírtam…rossz gondolatok kezdtek mászkálni a fejemben…anya nyugtatott..vártam, hogy együtt legyen a régi családom, de féltem is tőle…mi régen sose karácsonyoztunk….anyánál van…anyu megígérte, hogy megkapom a tabletet tőle…nagyon izgultam
2018. december
Anya vitt el anyuhoz. Annyira izgultam végig remegett a kezem. Anyamindenkinek kis ajándékot készített, amit odaadhatok. Rossz érzések voltak bennem az öröm mellett…sok volt a veszekedés…csalódtam, nem kaptam tabletet. Jó volt kicsit együttlenni, de úgy öleltem meg anyát,hogy soha többé nem akarom elengedni…csalódtam anyuban: nem készült a karácsonyra, nem volt ebéd, sütemény se semmi….elbizonytalanodtam…megváltozott-e vagy csak én akarom hinni..
2019. március
A félelmem igaznak bizonyult. Anyu eltűnt. Nem jött a kapcsolattartásra. Nem hívott. Nem keresett. Elment. Mint régen….Fáj… de már nem érzek dühöt. Éreztem. Anya megért, meghallgat, nem hagy magamra. Tudja, mit érzek..Anyának igaza volt, úgy akarok élni, mint egy gyerek. Anyával akarok lenni örökre. Itt szeretve vagyok. Én pedig tudom, hogy a családhoz tartozom. Egy igazi családhoz. Az igazi családomhoz.
Nevelőanyu
Cikk forrás: https://neveloanyu.blog.hu/
Utolsó kommentek