A tízévesek egy kiránduláson is csak a telefonjukkal vannak elfoglalva, ha elveszik tőlük, dührohamot kapnak, lájkokat akarnak gyűjteni az Instagramon vagy a Musical.ly-n, és szoronganak, ha a testvérük vagy a barátnőjük több szívecskét kapott. Az okostelefonokat és a rajtuk futó szoftvereket fejlesztő cégek egyre több figyelmeztetést adnak ki arról, milyen súlyos függőséget okozhat a közösségi média a gyerekeknek. Tari Annamária pszichológus az Indexnek arról beszélt, milyen komoly szorongást okozhat a közösségi média kiskamaszkorban, miközben a gyerekek nem tanulják meg a felnőttkorhoz szükséges érzelmi stratégiákat, és arról, hogy miért nem adnak a Szilícium-völgyben dolgozó szülők 14 éves kor előtt okostelefont a gyerekük kezébe.

Januárban az Apple két legnagyobb résztulajdonosa arra szólította fel a céget, hogy tegyen valamit a gyerekek mobilfüggősége ellen. Nemrég Sean Parker, a Facebook első elnöke mondta azt: nagyon megbánta, hogy szerepet vállalt a cég történetében, mert a jóisten tudja csak, mit csinál a gyerekeink agyával a Facebook. Ön tudja, mi történik a gyerekeink agyával?

Ember nincs szerintem, aki most meg tudja mondani, hogy huszonöt-harminc év múlva milyen hatásai lesznek nem is önmagában az internetnek, mint inkább a gyerekek közösségimédia-használatának. Amikor elkezdték vizsgálni az okostelefon hatásait, akkor még senki nem gondolta, hogy itt egy nagyon is valóságos addikcióról lesz szó. Senki nem sejtette nyolc-tíz évvel ezelőtt, hogy a közösségi média a legerősebb kémiai függőséget okozhatja, ami az alkoholhoz, a droghoz vagy bármely más szerhasználathoz hasonlít.

Amikor a gyerekek az online világukban vannak, és úgy érzik, nincsenek egyedül, jönnek a lájkok és a szívecskék, akkor az agyuknak az a része aktív, ahonnan az öröm származik: ez egy igazi endorfinpumpa. Az okostelefonok, a gyors internet és a közösségi média megadja a gyerekeknek az azonnali érzelmi szükséglet kielégítésének lehetőségét. A gyerek azt szokja meg, hogy amit akar, az nagyjából azonnal teljesül. És azt hiszi, a valóságban is úgy működnek a dolgok, hogy ha valamit megunt, elrontott, akkor onnan bármikor kiléphet, és újra próbálkozhat. Ami a legszomorúbb, hogy most olvashatjuk a lelkiismeret-furdalásból megszólaló, a fejlesztést annak idején életre hívó szakemberek sorait, miközben a következmény már itt van, úgyhogy némi késésben vagyunk.

A cikk folytatása itt olvasható: index.hu