Nem vitás, hogy mindannyian jól akarjuk nevelni a gyerekeinket és azt szeretnénk, ha felnőve kiegyensúlyozott, boldog, sikeres életet élhetnének. De mégis, mit jelent az, hogy „jól”? Hordozást, igény szerinti szoptatást? Érzelmi nevelést? Határok állítását? A pszichológia egyes elméletei napjainkban többféle választ is adnak erre a kérdésre, de szerencsére azért a különféle irányzatok között viszonylag nagy az átfedés.

Jeffrey Young, a sémafókuszú pszichoterápia kidolgozója a felnőtt páciensekkel szerzett tapasztalatai alapján fogalmazta meg, milyen gyermekkori eseményeken múlhat felnőttkori boldogságunk. Tapasztalatai alapján ugyanis léteznek bizonyos alapvető érzelmi igények, amelyek jó esetben gyermekkorunkban kielégülnek – azaz szüleink vagy gondviselőink úgy viselkednek, hogy ezek az érzelmi igényeink ne sérüljenek nagyon.

Ha az alapvető érzelmi igényeink gyermekkorunkban nem elégülnek ki, akkor mindez úgynevezett maladaptív sémák kialakulásához vezet, azaz olyan viselkedés- és gondolkodásbeli berögződéséhez, amelyek rontják az esélyeinket az érzelmileg stabil, szeretetteljes kapcsolatokra vagy épp a sikeres életre.

Öt alapvető érzelmi igényünk van

Young öt alapvető érzelmi szükségletet azonosított, vagyis tapasztalatai szerint gyermekkorunkban erre az öt dologra lenne szükségünk.

1.  Biztonságos kötődés.

Ez azt az igényünket jelenti, hogy gyermekként legyen a környezetünkben olyan, biztonságot nyújtó személy, akire lehet támaszkodni, akiben meg lehet bízni. A biztonságos kötődés iránti igényünk sérülhet, ha szüleink elhanyagolnak, bántalmaznak, elhagynak, vagy fizikailag vagy érzelmileg elérhetetlenek – mert súlyos betegek, elhunytak, vagy csak iszonyú sokat dolgoznak.

2. Az autonómia és a kompetencia érzésének szükséglete.

Gyermekkorunkban a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükségünk van arra a tapasztalatra, hogy képesek vagyunk dolgokat, akár nehéz dolgokat egyedül megcsinálni. Ennek a szükségletnek a teljesülését általában a túlvédő szülők szokták megakadályozni, vagyis akik túlzott aggodalom vagy szolgálatkészség miatt nem engedik, hogy a gyerek maga próbáljon meg felmászni a mászókára (hanem felteszik), felvenni a szandálját (hanem ráadják), megépíteni a legótornyot (hanem megépítik helyette).

 

A cikk folytatása itt olvasható: divany.hu