Ez egy nagyon divatos és felkapott kifejezés napjainkban. Sokan hajlamosak túlszorongani ezt a kérdést. Nézzük, mit is takar ez valójában.

Senki sem kérdőjelezi meg, hogy a gyereknek és a szülőnek fontos a közösen töltött idő! Ezzel fűzhető szorosabbra a viszony, erősíthető az önbizalom, egészségesebb énkép kialakulását segíthetjük elő. A gyermekünk alaposabb megismerése nekünk nyújthat segítséget, a később jelentkező konfliktusok kezelésében. 

Minőségi idő minden olyan közös tevékenység, melyben megismerhetjük egymást. Töltsük együtt az estéket vagy a hétvégeket, amíg a gyerek igényli. Ennek időtartamán nem érdemes szorongani. A kutatások kimutatták, hogy a kamaszkort megelőzően a több-kevesebb rendszerességgel végzett tevékenységek számítanak. Ezek, egy jó hangulatban végzett ház körüli munka, közös ebéd vagy vacsora. Bekapcsolódunk a játékukba, együtt megnézzük a kedvenc meséjét, közösen olvasunk. Ennek az együtt töltött minőségi időnek emléke mélyen rögzülni fog, akkor is, ha nem szervezett tengerparti nyaralásról van szó, mely szintén a minőségi időt gyarapítja.

Ha időzavarba kerültünk, akkor nagyon jó lehetőség az, ha a gyereket bevonjuk az amúgy is elvégzendő feladatba, például: vacsorakészítés, terítés, autómosás. Lényege, hogy nem kötelező feladatként szabjuk a gyermeknek.

Ha végképp összecsaptak a hullámok a fejünk felett, akkor gondoljuk át, hogy hová tudunk 10-15 percet beszorítani, amikor letesszük a telefonunkat és tényleg csak a gyerekünkre figyelünk! Ébredés után vagy elalvás előtt, óvodába, iskolába menet-jövet. E spontán alkalmak is nagyon értékesek a minőségi időben.