Az első munkába állás időszaka komoly kihívást jelent a fiataloknak. Miből is adódhatnak ezek a nehézségek, mikor a gyermekkorunk nagy részében azt várjuk, hogy végre dolgozhassunk, és irigyeljük a felnőtteket, hogy nekik már nem kell iskolába járni, hanem a munka világát élvezhetik?

Az első kudarcokhoz vezető út általában abból adódik, hogy nagy elvárásokkal, sikerorientáltsággal érkeznek a fiatalok a pályaválasztás felé. Számos esetben pályakezdőként azt gondolhatják, hogy az önérvényesítés által majd boldogok lesznek.

További nehézség az, hogy a média rendre azt közvetíti, hogy gyorsan és könnyen válhatunk sikeressé, és ez a félrevezető kép alakul ki a fiatalokban. Ezek mentén egyre nehezebben kerülhető el, hogy a munka világában ideje korán elfáradt, kiégett emberek legyenek.

Erre az időszakra többnyire jellemző az, hogy hosszú diákévek állnak a fiatal mögött, és abból kellene valahogyan átváltania egy teljesen más környezetbe. Éppen ezért tolódik ki az az időszak, amikor a fiatalok munkába állnak. Ennek eszköze szokott lenni sok esetben a diákévek kitolása. Ezt teljes mértékben megtámogatják a napjainkban divatos ösztöndíj programok, a 10 féléves tanulmányi időt sokszor 12-14 félév alatt teljesítik. További bent maradási lehetőség, hogy a kissé motiváltabbak azonnal másodképzésre iratkoznak be.

Kis Adelina

pszichológus